Az autisztikus tünetekről
Számos információt lehet ebben a témában találni, a teljesség igénye nélkül, általános összegzés található a lentiekben az értelmileg és tanulásban akadályozottak csoportjáról gyógypedagógiai szempontból kiemelt tünetcsoportok megemlítésével.
Az autizmus
Multikauzális, azaz több okra visszavezethető betegség; emellett gén-környezet interakció eredménye, tehát kialakulásában örökletes és környezeti tényezők együttállásának van szerepe. Az autizmus genetikai hátterével kapcsolatos kutatásokban közel 60 gént azonosítottak, melyek döntően az idegrendszer felépítését kódoló gének és ezek mutációi, melyek növelik az autizmus kockázatát.
Az Autizmus Alapítvány kihangsúlyozza, hogy a fejlesztés egyénre szabott, pszichoszociális és gyógypedagógiai eszközöket használ. Fő területei a szociális - kommunikációs készségek javítása, a nem funkcionális rutinokhoz való ragaszkodás kezelése, a sztereotip, beszűkült viselkedések és érdeklődés, valamint a kognitív, önállósággal, önellátással kapcsolatos, munka - és szabadidős készségek fejlesztése. Tehát a készségfejlesztés elsőrendű.
Az autizmuskutatás egyik izgalmas területe továbbá az idegrendszer-bél kapcsolat feltárása. Az utóbbi években sorra születnek azok a tanulmányok, amelyek a bél, illetve a bélflóra állapotának szerepét vizsgálják pszichés zavarokban. Az autizmussal élők körében gyakori székrekedés valójában a stresszre adott reakció. A vizsgált gyerekek sok esetben a magas kortizolszinttel összefüggésben produkáltak gyomor-bélrendszeri tüneteket.
Az autizmus egyik kulcstünete a mentalizáció zavara, azaz az autisták nem tudják bejósolni, megtippelni, mit gondolhat, érezhet a másik ember. Ez a mentalizációs készség fejleszthető, de ehhez szakember szükséges.
Egy szülői példa az autizmus témához:
2015 óta Kertész Niki Zita az 5 éves Nimród fiával a következő lépéseket tette:
- 2014 év végétől TSMT, azaz egyénre szabott, tervezett szenzomotoros torna BHRG Alapítványnál
- 2015 áprilisától 2 éven át a halláson keresztül az idegrendszert stimuláló Tomatis terápia a Hallihónál
- 2016 márciusától folyamatosan ABA-terápia a GAPS Alapítványnál
- 2017 februárban kezdték Győrben saját neurofeedback központjukban a neurofeedback tréninget
- 2017 augusztusban pedig az AIT-t, a Berard-féle hallásébresztés
- Mindezek funkcionális táplálkozással együtt.
Jelenleg az elfogadáson van a hangsúly és a tünetcsoportok enyhítésén.
Az összefoglaló kutatások szerint nem létezik olyan diéta, ami bizonyított, tehát elképzelhető, hogy csak kisebb alcsoportra hatásos, nem mindenkinek. A tünetek enyhítésére vannak kezdeményezések. Lássuk!
Mindezekre érvényes, hogy a kártékony bélflóra eledeleit kerülik, mert a bélflóra felborulása és a béldiszbiózis (belek áteresztővé válása) felborítja az idegrendszer működését.
Továbbá a laboreredményeken alapuló ételallergiák, étel- és más intoleranciák alapján alakul ki a megfelelő étrend, amit lépcsőként a gyermek állapota határoz meg. Ezt befolyásolhatja a család és az intézmény.
A funkcionális táplálkozás terápiája számos szülői vélemény szerint egy jó kiindulópont lehet többek között az autisztikus tünetek enyhítésére. Célja, hogy az összes szervrendszert érintő teljes testi funkciózavart megszüntesse, vagy enyhítse.
Az étrendről nagyvonalakban:
Jelenleg a fokozatos ételtípus-megvonás akár fél évig is eltarthat, az ópiátok kiürülése akár két évig. A teendő az emésztőrendszer regenerálása speciális tehermentesítő, méregtelenítő étrenddel, ásványi anyagokkal. Javaslott a finomított cukor lecserélése, tejtermékek kiiktatása, gluténtartalmú gabonák és keményítők elhagyása.
A gluténmentes diétát tartó autista gyermekek emésztőszervi tünetei csökkentek, és autisztikus viselkedésbeli tünetei is csökkentek.
A ketogén diéta is ismert, ami leegyszerűsítve sok zsírt, sok fehérjét, kevés szénhidrátot vezet be az étrendbe.